Miért megyünk el szavazni?
Kutatásai során a politikai részvétel szintjeivel, betegforgalmi szimulációkkal, telefonos kutatások módszertani problémáival is foglalkozik.
Szűken vett szakterületem a politikai és társadalmi részvétel, a disszertációmban is ezt a témát kutatom. Emellett évek óta foglalkozom módszertani tanácsadással és statisztikai elemzéssel - az oktatott tárgyaim is ilyen jellegűek. A kutatóegyetemi munkámon belül sok időt foglalkoztam a politikai részvétel kérdésével. Ennek kapcsán azt vizsgáltuk Tóth Gergely kollégámmal, hogy mik azok a hatásmechanizmusok és háttérváltozók, amelyek magasabb választási részvételt okozhatnak. A szintek megközelítési dimenziókat jelentettek. A legalsó szintet (mikro szint) az egyéni motívumok jelentetik, amelybe például a személyek alapvető társadalom-demográfiai jellemzői, vagy gazdasági, kulturális, társadalmi tőkéhez való hozzáférés tartozik. A legfelső szint (makro szint) a választási részvétel makrostrukturális beágyazottsága, amelyet globális trendnek nevezünk. A kettő között pedig létezik egy lokális trend (mezoszint), ami az adott településre jellemző sajátos részvételi beágyazottságot jelzi. Ezzel a kiterjesztett modellel kívánjuk szemléltetni, hogy a választásokon való részvételnek, nemcsak egyéntől függő mozzanatai vannak, hanem erősen meghatározza azt a kontextus is, amelyben az egyén él. A kapott eredménynek egyrészről van egy ismeretelméleti dimenziója: véleményünk szerint a modelljeink segítségével a korábbinál mélyebben megérthetők azok a hatásmechanizmusok, amik a választási részvétel mögött húzódnak. Másrészről a választási részvétel, illetve a választásoktól való távol maradás fontos fokmérője a demokráciának. Egy alacsony részvétel - vagy egy társadalmi csoport alacsony részvétele - a demokrácia deficitjét jelezheti.
Miért fontosak a feltárt tendenciák, miként hasznosulhatnak a gyakorlatban?
Az ELTE kutatóegyetemi pályázatában elsősorban módszertani fejlesztéseken dolgozunk. A Betegforgalmi szimulációk során például Kabos Sándor vezetésével olyan rendszer prototípusát próbáljuk összeilleszteni, ami segíthet egyes betegségtípusok megjelenésének előrejelzésében, ami az egészségügyi tervezés számára hasznos eszköz lehet. A telefonos kutatások módszertani problémáival foglalkozó vizsgálatom ezzel szemben inkább a szakmának szól. Sokszor maguk az elemzők és a kutatók sem fordítanak kellő figyelmet annak megértésére, hogy milyen módszerből származnak a felhasznált adataik – ezek ugyanakkor jelentősen módosíthatják a kapott eredményeket. Én elsősorban a politikai kutatásokra koncentráltam, de az eredmények kiterjeszthetőek szélesebb társadalomtudományi aspektusra is.
Milyen fórumokon ismertette eddig eredményeit, melyeket emelné ki?
A politikai részvétellel kapcsolatos, Tóth Gergellyel közösen írt elemzésem egy tanulmánykötetben jelent meg, a telefonos kutatások módszertani problémáit vizsgáló írásom pedig a Statisztikai Szemlében. Emellett több konferencián is szerepeltem a kutatóegyetemi pályázattal összefüggő témákban. Ezek elsősorban magyarországi konferenciák voltak, de tavaly előadtam egy ljubljanai hallgatói konferencián is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kutatásokat lehetőség szerint külföldön is bemutassuk.
Hallgatók is bekapcsolódhatnak a munkába?
A kutatóegyetemi projekt nagy előnye, hogy lehetőséget biztosít az idősebb és fiatalabb kollégák közös munkavégzésére. Ez folyamatos tanulási lehetőséget nyújt a fiatalabb kutatóknak, így nekem is. Emellett ha lehetőség van, akkor igyekszünk hallgatókat is bevonni a projektekbe: egyrészt konkrét feladatokat kapnak a kutatás során, vagy az aktuális kutatásainkkal összefüggő szakdolgozati témák felé tereljük őket.
Hogyan segíti munkájukat az ELTE kutatóegyetemi pályázata?
Elsősorban lehetőséget nyújt a nyugodt munkavégzésre. Véleményem szerint a kutatók többségének a munkája egyben a hobbija is – a tanítás mellett kutatással viszont csak akkor tudunk foglalkozni, ha erre az intézmény is keretet biztosít. Magunk nem tudnánk finanszírozni adatbázisok megvásárlását, vagy a külföldi konferenciákon való részvételt. A közös szakmai programokon keresztül lehetőség volt különböző tanszékeken, karokon dolgozó kollégák munkáinak megismerésére, akiknek kutatásai kapcsolódnak a mi munkánkhoz - ez egy olyan szinergia, ami később is jól hasznosulhat.
Tudományos munkája mellett a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektet. Miért fontos ez az Ön számára?
Eddigi pályámat nagymértékben meghatározták azok a tanárok, akik hajlandók voltak erre a plusz időbefektetésre. A tehetségesebb és lelkesebb hallgatóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy bővíthessék a tudásukat. Ennek egyik színtere a szakkollégiumok rendszere, ahol időnként magam is vállalok 1-2 órát, a másik pedig a különböző versenyekre való felkészítés. A környezetemben lévő fiatal kollégák szinte egytől-egyig sokat foglalkoznak tehetséggondozással, amely szerencsére egyre inkább számít bevett gyakorlatnak.
